A kisújszállási Jermy Gusztáv természetrajzi szertár és múzeum

Az iskolai szertárgyűjtemények rendszeres gazdagítása leginkább egy-egy – gyűjtőszenvedéllyel megáldott – nagyszerű tanító, tanár személyéhez köthető. Jóllehet a gyűjtemények gyarapítását adományozók széles tábora is elősegítette az egykori diákoktól az országos közintézményekig.

Idővel megannyi szertár oly mértékben gazdagodott, hogy valóságos múzeumnak volt tekinthető. A benne őrzött értékek egyik-másika országosan is nyilvántartottá vált. A kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnázium Jermy Gusztáv gyűjteménye már az 1900-as évek elejére eljutott arra a szintre, hogy a Kárpát-medence tíz legjelentősebb iskolai gyűjteménye közé sorolta egy korabeli felmérés.

A szertáralapító Jermy Gusztáv 1833-ban Késmárkon született. A bécsi egyetemen Anton Kernerrel egy időben tanult, majd rövid kitérő után 1856-ban a kisújszállási gimnáziumba került. Viszontagságos életútja Iglóra vezette, ahonnan 16 és félévi szolgálat után kivándorolt Amerikába. Jermy Tibor akadémikustól (a dédunokájától) tudjuk, hogy San Antonio-ban telepedett le, ahol múzeumot alapított.

A szertárgyűjtemény intenzív gyarapodását jelzi, hogy az 1878/79-es tanévben Győri Lajos igazgató jelentésében már 1076 darab állattani preparátumról, 1100 darab herbáriumi lapról és 638 darab ásvány- és kőzetmintáról tesz említést. Ekkor került a gyűjteménybe a négy kötetes Sadler-herbárium is.

Az 1891/92-es tanév folyamán Dr. Illésy János országos allevéltáros 470 darab ásványból álló adományával gyarapodott a gyűjtemény. Továbbá Dr. Nagy János városi főorvos ajándékával: a helybeli ártári kút különböző mélységű rétegeiből összeállított gyűjteménye 33 darab üvegben és 88 darab préselt hasáb alakban. Ez utóbbi egyedülálló kollekciónak bizonyult, mivel a híres Zsigmondy-féle fúrásokból országosan is csupán ez a mintasor maradt fenn.

A szertárgyarapítás történetében döntő fordulatot hozott Bodnár Lajos református lelkész okleveles rendes tanár érkezése, aki a természetrajzot és a földrajzot tanította és a természetrajzi szertár őre lett. Az 1893/94-es tanévtől munkássága nyomán a szertár anyagának fejlesztése eddig nem tapasztalt lendületet vett.

Az adományok közül „nagyobb értéket képviselnek a Magyar nemzeti Múzeumé, 1382 darabot, 423 Ft 15 kr és Horthy Miklós cs. és kir. sorhajózászlós úré 76 darab, 42 Ft 80 kr összegben.” Ekkor került a gyűjteménybe a Nemzeti Múzeumból duplumként kapott korall-kollekció. Mivel az 1956-os budapesti múzeumi tűzben az eredetiek elpusztultak, így ezek különösen fontos darabokká váltak.

Bodnár Lajos egyáltalán nem bízta a szertárfejlesztést pusztán az adományokra. Tanítványaival is rendszeresen gyűjtetett, s preparáltatott. A leltárkönyvi bejegyzés tanúsága szerint 1897. május 3-án délután 4-5 óráig Móricz Zsigmond rovarokat határozott és preparált. Neve a diákadományozók között is szerepel, 180 rovart adományozott, Nagy Géza, Móricz osztálytársa 420 darab rovarral gyarapítja szertár gyűjteményét.

Amikor az 1899-es esztendőben Bodnár Lajos a dési gimnáziumba távozott Dr. Pallagi Gyula az iskola akkori igazgatója, Móricz nagybátyja, így méltatta a munkásságát: „A természetrajzi gyűjteményt nagy buzgóságával, ritka szorgalmával és ügyességével valóságosan vidéki múzeum színvonalára emelte.”

Követői is példás munkát végeztek. Amikor élete delén, 1914-ben 44 évesen eltávozott az élők sorából Dr. Sáringer János, Lóczy Lajos úgy emlékezett meg róla: „A megboldogult tanítványom és munkatársam volt, akinek buzgalmát, munkásságát és egyéniségét nagyra becsülöm. Elköltözését őszintén fájlalom és gyászolom.”

A szertárgyarapító tanárok sorában kiemelkedő helyet foglal el Szász Károly tanár úr is. Közel ötven szolgálati éve alatt igen jelentősen fejlődött a szertár gyűjteménye. Különösen a herbáriumi dossziék szaporodtak szép számmal. A közel két ezer darabból álló herbáriumi lapokat az 1950-es években nyaranta Soó Rezső darabonként revideálta. Emlékét és érdemeit az iskolai jegyzőkönyvben Ari Sándor igazgató úr méltatása ekképpen örökítette meg. Szász Károly 1964. október 29-én megbetegedett. „Ekkor még ugyan reménykedtünk, hogy a megkezdett munkáját hamarosan folytatni fogja. Meg is próbálkozott csakugyan néhány napra még tanítani, de a szervezetén eluralkodó betegsége ismét betegágyba kényszerítette. Az 50. szolgálati évét töltő kartásunk, aki több mint 46 évet iskolánknál szolgált, betegsége folytán végül is megválni kényszerült a szeretett és becsült munkahelyétől az iskolától. Hosszú idő alatt tanítványainak ezreit alkotta természettudományos gondolkodásra; s az iskola természetrajzi szertára – annak csaknem minden darabja – az ő hosszú és tevékeny tanári munkájának emlékét őrzi. Emlékezetből kell szólni, mivel 1965. február 6-án bekövetkezett halála végleges elválást jelentett tőle. A mindannyiunk által tisztelt és szeretett Károly bácsit február 8-án kísértük el utolsó földi útjára.”

1965. nyarán Dr. Sáska Géza budapesti preparátor több mint három hetes munkájával sikerült megóvni és újrakonzerválni az értékes preparátumokat. Ezt követte a bevont tanulók szaktanári irányítással történő szertárrendező munkája. Az új szemléletű biológiaoktatás megkövetelte a muzeális tárgyak mellé a modern szemléltető anyagok beszerzését is.

A növényvédő tagozat kiteljesedésével jelentős felszereléssel gazdagodott – főleg központi támogatásból – a tagozat. Ennek eredménye lett az 1966-ban kialakított szaklabor és növényvédelmi szertár. A közel tíz évig működő növényvédő szakközépiskola halódásának az 1970/71-es tanévben kifutott osztály vetett véget. A növényvédő szertár és szaklabor felszerelése két évvel korábban már a biológiai szertár állományába került. Olyan jelentős felszerelésekkel gyarapodott akkor a szertár, amelyeknek beszerzése a növényvédő tagozat nélkül lehetetlen lett volna (termosztát, két szárítószekrény, analitikai mérleg, meteorológiai felszerelések, kutatómikroszkóp, valamint különféle fény- és sztereo mikroszkópok.)

A szertáralapító Jermy Gusztáv emlékére az iskola akkori közössége 1969. május 29-én díjat alapított. Ezzel a tanulói öntevékenységet igyekeztek serkenteni de a szertárfejlesztő, támogató munkát is komolyan figyelembe vették. A Jermy-plakett elkészítésére Papi Lajos helybeli szobrászművészt kérték fel.

A díjat elsőként Karikó Katalin, az iskola kiváló diákja nyerte el. (Jelenleg a philadelphiai Univesity of Pennsylvania tanára.)

A szertár gyűjteménye napjainkban is jelentősen gyarapodik. Elsősorban a világot járó egykori diákok juttatnak jelentős kollekciókat a gyűjtemény részére. Dr. Simon Antal – öregdiák, útmérnök – Brazíliából, Japánból, Indonéziából származó, több száz darabból álló tengeri csiga- és kagylóváz együttest adott át személyesen az oktatási intézménynek. A jelenlegi diákok közül is többen – szenvedélyünknek hódolva – szertárgyarapítókká válnak. Külföldi útjaikról hazatérve egy-egy ritka ásványt, állati eredetű preparátumot ajándékoznak a gyűjtemény számára. Willand Péter és Sánta Gábor tanulók a város környékéről összegyűjtött őskori régészeti leletekkel gazdagították a szertár anyagát.

Külön is meg kell emlékeznünk azokról a nemzetközi hírű tudósokról, akik gazdag ajándékaikkal írták be nevüket a szertár történetébe.

Balogh János ökológus professzor, aki gyermekéveit a szomszédos Ecseg-pusztán töltötte, trópusi útjairól hazatérve adta át a gyűjtemény számára az ott készült fotókat, az ott vásárolt edényeket, faragott dísztárgyakat, egyéb néprajzi emlékeket.

A legnagyobb becsben tartott relikviák azok, amelyeket a Szent-Györgyi Alberttel és Selye Jánossal éveken át folytatott levelezés emlékeként őrzünk a gyűjteményben. A tőlük kapott dedikált könyvek és fotók, levelek féltve őrzött darabjai ennek a kollekciónak. A két világhírű tudóst 1974 augusztusában Jermy Gusztáv-díjjal tüntette ki az iskola biológia szakköre. Mindketten „boldog örömmel” fogadták ezt a nem szokványos gesztust.

A szertár sorsának alakulását figyelemmel kíséri és anyagiakkal is támogatja a dédunoka, Jermy Tibor akadémikus is.

A kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnázium híres gyűjteményét 1974 februárjában „Jermy Gusztáv természetrajzi szertár és múzeum”-má nyilvánítottuk. A szertár ajtaján elhelyeztük a Papi Lajos helybeli szobrászművész által készített vörösrézlemez-domborítást, amelyet Gál István diák, a biológia szakkör érettségiző diákja (jelenleg belgyógyász főorvos) leplezett le.

A szertár napjainkban szervesen bekapcsolódik a tanulók nevelésébe, tudatformálásába, ismereteik gyarapításába.

Az iskola tanulói szertárismereti vetélkedőket szerveznek, sőt a Herman Ottó országos biológia verseny országos döntőjének (amelyet Kisújszálláson rendeznek meg évente) programjában is szerepel a szertár gyűjteményének ismerete.

Ezt megelőzően mind a versenyző diákoknak, mind pedig a felkészítő tanároknak lehetősége nyílik a gyűjtemény megtekintésére is.

A szertár gyűjteményének legértékesebb darabjait 2009 áprilisában a Föld napján megnyíló kiállítás keretében a Déri Múzeum Debrecenben bemutatja.

A szerző: Dr. Tóth Albert főiskolai tanár
Munkahelye: Szolnoki Főiskola, Szolnok
Tudományos fokozata: biológia tudományok kandidátusa
Levelezési cím: 5310 Kisújszállás, Széchenyi út 64.