Bakcsó

Népies neve vakvarjú, kvakvarjú, oláhpap, kakcsó. Észak- és Dél-Amerikában, valamint Európa és Afrika nagy részén elterjedt. Bóbitája néhány hosszú, fehér tollból áll. Bár társas lény, inkább magányosan vadászik: halakat, békákat, vízi rovarokat, kis emlősöket fogyaszt. Költőtelepeket alkot, elsősorban a nádasban, fűzbokrokban, ártéri fákon. A tojó 3-5 tojást rak. A tojások 20-22 nap után kelnek ki. A fiókák 40-50 nap után repülnek ki.

Bölömbika

Sűrű nádasokban él. Színezete kiváló rejtőzködési lehetőséget biztosít számára a nádasokban. Ha veszélyt észlel, nyakát kinyújtja, és csőrét felfelé tartja („cövekel”). Mivel hosszú ideig képes mozdulatlanul maradni, gyakorlatilag észrevehetetlen. Magányos fészkelő. Ovális, nádból, sásból és gyékényből álló fészkét a sűrű növényzet közé építi, közvetlenül a vízszint fölé. Tojásainak száma 4-6. Csak a tojó kotlik, a hím a fiókák etetésében sem vesz részt. A kotlási idő 25-26 nap. A kikelt fiókák fészeklakók. Békákat, halakat, gőtéket, gyíkokat, madárfiókákat, ízeltlábúakat, ősszel és télen kis rágcsálókat is fogyaszt. Vonuló madár, be nem fagyó vizek mellett egyes példányai áttelelnek.

Búbos vöcsök

Élőhelye parti növényzettel kísért kisebb-nagyobb tavak, a költési időn kívül a nagyobb folyókon és a tengerparthoz közeli részein is látni. Hangja emelkedő “puii”. Vízirovarokkal, azok lárváival, puhatestűekkel táplálkozik, halat csak ritkán fog. Ellentétben más vöcsökfajokkal, nem páronként, hanem rendszerint telepesen fészkel, gyakran dankasirályokkal vagy azok kolóniái közelében. Fészke rendszerint a sűrű nádasban, valami alaphoz rögzítve épül vagy szabadon úszik. A pár felváltva kotlik, a 3-4 fióka 20-21 nap alatt kel ki. Nyomban elhagyják a fészket. Az első napokban a szülők gyakran a hátukon viszik őket. 4-5 hetesen önállóak.

Csóka

Élőhelye öreg állományú ligetek, sziklák, romok, települések, parkok. Télen gyakran nagy, vetési varjakkal kevert csapatait látni a földeken. Röpképe a galambokéra emlékeztet. Hangja hangos, éles “csjek” és “kau”. Éneke halk, változatos csacsogás, sok utánzással. Táplálékát többedmagával a talajon keresi. Mindenevő, főleg rovarokat és lárváikat, férgeket, csigákat, madártojásokat és fiókákat, magokat, puha gyümölcsöket és hulladékot fogyaszt. A párok életük végéig összetartanak. Többnyire telepesen költ faodúkban, templomtornyokban, padlásokon, kéményekben vagy a számára kihelyezett fészekodúkban.

Csonttollú

Európa, Ázsia és Észak-Amerika északi részén elterjedt. Elsősorban fenyvesekben. Magyarországon általában novemberben bukkannak fel az első, népesebb csapatai, és tavasszal indul vissza az északi tájakra. Költőterületén inkább rovarokkal táplálkozik, amiket akár a levegőben is elkap. A telelő példányok növényi terméseket és bogyókat is elfogyasztanak. A Magyarországra érkező csonttollúak a télen is hozzáférhető növényi koszton élnek. Júniusban általában fenyőfákra, 4-7 méteres magasságban, fenyőágacskákból építi csésze alakú fészkét, melyeket mohával és zuzmóval bélel ki. Fészekalja 4-7 tojásból áll, melyen csak a tojó kotlik, 20-21 napig, ezalatt a hím hordja az eledelt. A kikelés után a fiókák még két hétig tartózkodnak a fészekben. Gyakran telepesen költ. Magyarországon védett.

Dankasirály

Tengerpartokon, tavak, halastavi szigetek, alacsony növényzettel benőtt partjain él. Hazánkban nagy telepei vannak, a télen látható dankasirályok északi vendégek.

Csaknem egész évben csapatosan él. Kultúrakövető, főleg télen a városokban is látható. Tápláléka állati (szárazföldön és vízben élő rovarok, lárváik, férgek, rákok, rágcsálók) és növényi eredetű, de hulladékot és dögöt is fogyaszt. Gyakran látni viharsirályokkal ülepítőnél, hulladéktelepeken, friss szántásokon. Telepesen költ, a talajon zsombékokra, nádtörmelékből és növényi részekből készíti csésze alakú fészkét. A fészekalja 2-4 agyagsárga színű, sötétbarna foltozású tojásból áll, melyen 18-24 napig kotlik. Fiókái fészeklakók.

Daru

Vizes élőhelyeken él. Fészküket növényi anyagokból, lehetőleg víz által védett helyre teszik. Fészekaljuk 2 tojásból áll. Füvet, növényi hajtásokat, rovarokat, néha halakat, kisebb emlősöket és madárfiókákat esznek. Védett, eszmei értéke: 50000 forint.

Ezüstsirály

A természetes élőhelye tengerpartok, szigetek, folyók és tavak közelében van. Mint a legtöbb sirály, ez a faj is mindenevő. Főként halakat fogyaszt. A parton és a hulladékok között is keresgél, a talált dögöt is megeszi. Más madarak fészkét is kirabolja, de a lemmingeket és ürgéket is elfogyasztja. A fészek általában egy nagyobb hínárkupac, nagyon közel a többi költő madárhoz. Évi egy fészekalj 3 tojást számlál, amelyek 28-29 nap múlva kelnek ki. A fiókák a szülők csőrén lévő piros foltot csipkedik, mire a felnőtt állat kiöklendezi a táplálékot. 40 nap után repülnek ki. Magyarországon nem védett.

Fácán

Élőhelye a kultúrtáj, mezőségek, ha ott elegendő búvóhelyet talál. Gyakran látni réteken, szántóföldeken, vasúti töltéseken. A kakas hangos, a birtokát jelző “göögök” kiáltását rendszerint a szárnyverése által keltett zaj követi. A fácán főként magokkal, gyümölcsökkel, zöld növényi részekkel táplálkozik, a csibék az első hetekben apró állatokat esznek. Azt a sekély talajmélyedést, amelyben a fészek van, mindig bokrok vagy nád takarják. A tyúk 23-24 napig kotlik, a 8-12 csibe már 10-12 napos korában repül, de 70-80 napig anyjukkal maradnak.

Fehér gólya

Békákkal, gyíkokkal, halakkal, rovarokkal táplálkoznak, de megfogják a kis nyulat is. 3-5 éves korukban érik el ivarérettségüket. A megközelítőleg 1 méter átmérőjű fészket ágakból építik és szénával, szalmával, tollakkal bélelik. A párok egy költési időszakra állnak össze. A fészekalj 4-6 tojásból áll, és a szülők felváltva kotlanak. A 29-30. napon kelnek ki a fiókák, amelyekre a szülők eleinte felváltva ügyelnek, miközben a másik élelmet, vizet hord. A fiatal gólyák a kilencedik hét környékén hagyják el a fészket. Költöző madár. Augusztus közepén már csapatokba verődnek, de csak szeptember közepén indulnak el vándorútjukra, a nyugat-európai állomány Gibraltár, a kelet-európai populáció Boszporusz felé indul, a Földközi-tengert e két tengerszoros valamelyikén szelik át. A Szahara felett átrepülve egészen Dél-Afrikáig eljuthatnak. A telet Afrikában töltik, majd a megfelelő időben visszaindulva március végén jelennek meg hazánkban.

Fekete harkály

Európa nagy részén él, de Ázsiában is előfordul. A legnagyobb európai harkályfaj. Általában öreg erdőkben található. Testhossza 45-57 centiméter, szárnyfesztávolsága 64-68 centiméter, testtömege 250-300 gramm. Lárvákkal és rovarokkal táplálkozik. Csőrével ütögeti a korhadt fák kérgét táplálék után kutatva, majd a megtalált zsákmányt kivési. Nagyméretű, ovális bejáratú odúját saját maga készíti, nagy magasságban főként bükkfákba és fenyőkbe. A nem használt odút más madarak, főleg kék galambok foglalják el. Fészekalja 4-5 tojásból áll, melyen 17-19 napig kotlik. Magyarországon védett, eszmei értéke 50 000 Ft.

Gatyás ölyv

Európa, Ázsia és Észak-Amerika északi részének tundráin és erdős tundráin él, rövidtávú vonuló, de enyhébb időben áttelel. Rágcsálókkal, elsősorban lemmingekkel táplálkozik. Egy helyben lebegve kiszemeli áldozatát, majd lecsap. Fészküket sziklapárkányra, ritkán fára vagy földre rakják. A fészek ágakból és gallyakból készül, melyet fűvel és mohával bélelnek ki. Fészekaljuk függ a táplálékállatok számától, általában 3-5 tojást rak, de bőség esetén a 9 darab sem ritka. Táplálékhiány esetén csak a legerősebb fióka éli túl a költést. Magyarországon októbertől márciusig rendszeresen előfordul, változó mennyiségben. A legtöbbször az Alföldön észlelik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján mint sebezhető faj szerepel. Magyarországon védett.

Hattyú

Az édesvizű tavak és folyók legnagyobb testű úszómadara. Az idős példányok csőre vörös, a fiataloké pedig szürke. A hattyúk teste csónak alakú, lábaik rövidek és erősek. Hosszú, mozgékony nyakukat úszás közben S alakban tartják. A szárazföldön lassan, ügyetlenül totyognak. Táplálékukat a víz alatt keresik. Táplálékuk vízinövények leveleiből és magvaiból, rovarokból, férgekből, kagylókból, apró kétéltűekből és halakból áll.

Holló

Ázsiától Észak-Amerikáig bárhol megtalálható. A felnőtt madár hossza 56 és 70 cm, testtömege 0,7- 1,63 kg. 10-15 évig él. Mindenevő, a tápláléka nagyban függ az élőhelytől és az aktuális évszaktól is, főleg gabonamagvakkal, bogyókkal, gyümölcsökkel és apró állatokkal táplálkozik. A fiatal madarak csapatokba verődhetnek, de a párválasztás után – mely egy életre szól – a párok közösen védik a területüket. A szülők fészküket ágakból, gallyakból építik, annak belsejét pedig gyökerekkel, sárral, fakéreggel, sőt szarvasbundával bélelik. A tojók három-hét kékeszöld, barna foltokkal tarkított tojást tojnak, a költési idő 18-21 nap. Csak a tojó költ. A fiatal madarak, kiket mindkét szülő etet, 35-42 napos korukban repülnek ki először. Kiválóan utánozzák környezetük hangjait, köztük az emberi beszédet is. Magyarországon védett, eszmei értéke 50.000 Ft.

Jégmadár

Nem állandó madarunk. Kis halakkal és apró ivadékokkal táplálkozik. A vízparton, ahol a bokrok, fák a víz fölé hajlanak, egy-egy kiálló száraz ág legvégére telepedik, és mozdulatlanul lesi a vizet. Amint a pisztráng vagy más ivadék a víz felületét megközelíti, a jégmadár lecsap, csőrének késéles káváival megragadja a prédát, aztán lerázza a vizet, újból egy ágra ül és elfogyasztja zsákmányát. Rendkívül gyorsan emészt, a szálkát, pikkelyt, úszót pedig kiöklendezi. Folyók és partok mentén fészkel. Fészket nem épít, hanem a part falába vájt katlanba kiöklendezett halszálkákra rakja le tojásait. A 6-7 tojáson 21-27 napig kotlik. Fiókái fészeklakók.

Kakukk

Költési időben előfordul Európa és a mérsékelt égövi Ázsia nagy részén. Vonuló madár, a telet Délkelet-Ázsiában, Közép- és Dél-Afrikában, valamint a Fülöp-szigeteken tölti. Áprilistól szeptemberig tartózkodik Magyarországon, rendszeres fészkelő. Főként rovarokkal, különösen nagytestű hernyókkal táplálkozik. Költésparazita madár, mintegy 9-25 fészket meglátogat, főként a nádirigó, a réti pityer és az erdei szürkebegy fészkét, melyekbe egy-egy tojást rak. A fiókák 12 napi kotlás után kelnek ki, rendszerint hamarabb, mint a gazdamadár fiókái. A frissen kelt kakukkfióka kitúrja a tojásokat vagy többi társát a fészekből, ezért a mostohaszülők egyetlen fiókaként nevelik, több mint egy hónapig dajkálják.

Kanalasgém

A nevét csőre kanálszerű kiszélesedő végéről kapta. Dél-Európában, Közép-Ázsiától egészen Japánig, és Észak-Afrikában is költ. Csak olyan sekély vizekben tud táplálkozni, ahol a lába eléri az aljzatot. Tápláléka piócákból, puhatestűekből, halakból és kétéltűekből tevődik össze. Vonuló faj. Síkvidéki mocsarak, fűzbokros árterek, nádasok, tavak mellett fészkel. 3-4 tojásán 21 napig kotlik, fiókái fészeklakók, a gémtelepről 7-8 hetes korukban repülnek ki.

Küszvágó csér

Főleg szélhajtó küsszel, apró rákokkal és rovarlárvákkal táplálkozik. Telepesen költ, gyakran dankasirályokkal együtt. Fészke egy mélyedés a homokban, melyet olykor kagylóhéjjal, fűvel vagy algával bélel. A pár felváltva kotlik 20-22 napig 3 tojáson, fiókái fészeklakók. Áprilistól októberig tartózkodik Magyarországon, rendszeres fészkelő.

Meggyvágó

Verébalakúak rendjébe és a pintyfélék családjába tartozó faj. Európa és Ázsia területén honos. Vándorlásai során eljut Alaszkába is. Lombos és elegyes erdők, parkok és gyümölcsösök lakója. Hossza 18 centiméter, szárnyfesztávolsága 29-33 centiméter, testtömege 46-80 gramm. A fészket a tojó építi áprilisban. Fészekalja 5 tojásból áll, melyen 12-13 napig kotlik.

Nagy kócsag

A világ nagy részén – Észak-Amerikában, Afrikában, Ázsiában és Ausztráliában valamint ritkábban Dél-Európában is – előfordul. Élőhelyét sziki, nádas, brakkvizes lagúnák, mocsarak és árterek képezik. Halakat, kétéltűeket, vízi rovarokat és kisemlősöket fogyaszt. Költőtelepeket alkot, többnyire földközelben a nádasban. A kolóniák akár 50 párból is állhatnak. Egy alkalommal 3-4 kékeszöld tojást rak, melyeken 24-26 napig ül a két szülő felváltva. 34-35 nap után hagyják el a fiókák a fészket. Rövidtávon vonuló madár, hazánkban februártól novemberig figyelhetjük meg. Röpte jellegzetes, a többi gémféléhez hasonló: hátranyújtja lábát, nyakát S alakban hátragörbíti, s lassú, nehézkes szárnycsapásokkal halad a levegőben.

Örvös galamb

Erdőkben, alföldi ezüstfa-ligetekben, parkokban a városokban is él. A Földközi-tenger medencéjében telel. Messze hangzó, 5-6 szótagú búgása közben a 2. hangot megnyomja (“ru-kuu-ku-ru-ku”). Nászrepülése és felszállás közben más galambokhoz hasonlóan szárnyaival hangosan csattog. Félénk természetű, de a településeken bizalmassá válik. A költési időn kívül gyakran nagy csapatokban kutat táplálék (magok, gyümölcsök, füvek) után a szántókon, tarlókon, réteken. Vékony, de szilárd gallyfészkét fákon építi, a 2 fehér tojást gyakran alulról látni lehet.

Parlagi sas

Hazánkban középhegységeink peremén, ritkán belsejében és azoknak alfölddel érintkező füves pusztáin, mezőgazdasági területein is megtelepszik. Fészkét a fák csúcsára építi. 2 tojás kerül a fészekbe. Rágcsálókkal (ürgék, hörcsögök, mezei pocok), hüllőkkel, madarakkal táplálkozik. Védett, eszmei értéke: 1000000 forint.

Páva

A fácánfélék családjába tartozó madár. India és Srí Lanka trópusi esőerdeiben honos. Kedvelt díszmadár, hangos rikácsolása jellegzetes. Magvakkal, rügyekkel, rovarokkal, hajtásokkal, fiatal levelekkel és gyümölcsökkel táplálkozik. A kakas 3 éves korára ivarérett, ekkor fejlődik ki színpompás tolldísze. A tyúk május elején 4-9 db tojást tojik, melyen 28-30 napig kotlik.

Reznektúzok

Sarlósfecske

Egyik népi neve a fali fecske. Elnevezése megtévesztő, mert ugyan hasonlít a fecskékre, ám azokkal nem áll rokonságban, hiszen nem is énekesmadár. A madárvilág egyik legkiválóbban repülő tagja. Életének legnagyobb részét a levegőben tölti: itt szerzi rovartáplálékát, itt gyűjti össze a fészkéhez szükséges szálló pihéket, szöszöket, amelyeket aztán levegőn megszilárduló nyálával ragaszt össze fészekké. Repülés közben alszik, (nagy magasságban lassan keringve) és még a párzást is röptében intézik el a párok oly módon, hogy a szédítő sebességgel, sivítva kergetőző madarak egy röpke pillanatra eggyé válnak, közben kloakájukat összeérintik és megtörténik a párzás. Nagyobb városok magas épületeinek réseiben fészkel. A sarlósfecskék tartósan hideg időjárás esetén, például a nyári hidegfrontok okozta lehűlések alkalmával képesek hibernált állapotba kerülni. Ilyenkor testhőmérsékletük lecsökken, anyagcseréjük lelassul. Így energiát takarítanak meg, és könnyen átvészelnek néhány hideg napot. Ez az „energiatakarékos üzemmód” elsősorban a fiókákra jellemző.

Sárszalonka

Kanadában, Izlandon, Európa és Oroszország északi részén költ, ősszel délre vonul. Mindig víz közelében található, mocsaraknál, sekély vizű tavaknál, melyet sűrű növényzet borít. Magyarországon márciustól-novemberig tartózkodik fészkelőhelyén. Csigákkal, férgekkel és rovarlárvákkal táplálkozik, melyet a földön, vagy a sekély vízben keresgél. Sűrű fűbe rakja fészkét. Fészekalja 1-6 tojásból áll, melyen 18-20 napig kotlik a tojó. Magyarországon védett, eszmei értéke 50 000 forint.

Seregély

Főként rovarokat és bogyókat eszik. Nagy tömegben komoly károkat okoz a mezőgazdaságnak. Mesterséges fészekodvakkal kertekbe is betelepíthető, de inkább elhagyott harkályodúban vagy löszfalak, esetleg épületek üregeiben fészkel. Fészekalja általában 5-7 tojásból áll, melyen 12-13 napig kotlik.

Siketfajd

Az Északi-sarkkör mentén elhelyezkedő tajga erdőben él. Lúd nagyságú madár. Bogyókkal, rügyekkel, a fenyő tűleveleivel, hangyákkal és azok bábjaival táplálkozik. Télen a lábujjain keletkező fésűszerű szarulemezek megakadályozzák, hogy lesüllyedjen a hóban. Tavasszal a kakas különleges násztáncot jár: dürgés. A tyúk fészkét talajra, fák tövébe készíti. A fészekalj általában 5-12 tojásból áll, fiókái fészekhagyók. Védett, eszmei értéke: 50000 forint.

Szajkó

Európában, Ázsiában és Afrika északnyugati partvidékén fészkel. Lombos, elegyes és tűlevelű erdőkben, parkokban él. Kimondottan erdei madár. Hangja messze hangzó, éles „sksék”. Éneke nagyon változatos, érdes, nyávogó, fütyülő hangok keveréke. Kitűnő hangutánzó. Nyáron inkább rovarokkal táplálkozik, de elkapja a gyíkokat, békákat, az apró rágcsálókat is. Ősszel áttér a növényi táplálékra. Télen „előveszi éléskamráiból” az ősszel szorgalmasan begyűjtött és eldugdosott, főleg makkból álló csemegéit. Ám a rejtekhelyeket nem mindig találja meg, s ezzel biztosítva a magok kikelését, elősegíti a természetes erdőfelújítást. Májusban költ. Gallyfészkét gyökerekkel, növényi szálakkal béleli. Fészekalja 5-6 tojásból áll, melyen a pár felváltva 16-17 napig kotlik.

Szürke gém

Élőhelye India, Európa, Ázsia, Japán, Afrika, Madagaszkár. 90 cm magas, 1-2 kg tömegű, szárnyfesztávolsága 1,4-1,6 m. A legnagyobb termetű európai gémfaj. Teste kékesszürke, feje és nyaka fehér. Fejoldalán fekete sáv van, amely a tarkón hátranyúló fekete, szürkés hamvas dísztollakban végződik. Hosszú, tőr alakú csőre sárgás. Lába barnás, kora tavasszal pirosas. Táplálékai emlősök, békák, halak, rákok, kígyók. Magas fákon telepesen fészkel, gyakran egyéb gémfajokkal együtt, 4-5 tojást rak. A költésben mindkét szülő részt vesz mintegy 24–25 napon keresztül, majd közösen táplálják az utódokat a begyükből visszaöklendezett táplálékkal. Részben vonuló.

Tőkés réce

Tápláléka változatos, főleg magvakat, növényi részeket, gerincteleneket, apró halakat és ebihalakat fogyaszt. Nem tud teljesen a víz alá bukni, ezért a madár hátsó része kiemelkedik a vízből. Az állomány egy része áttelel, másik része vonuló. Vadászható vízivad. Fészkelőhelyben nem válogatós, földre rakja növényi részekből és pehelytollakból készített fészkét. Sokszor már március elején elkezdi rakni 9-13 tojásból álló fészekalját, melyen 22-28 napig kotlik. A tojások zöldes színűek. A fiókák fészekhagyók.

Túzok

Szárnyfesztávolsága elérheti a 2,5 métert is. A kakas magassága mintegy 100 centiméter és elérheti a 18 kilogrammos testtömeget, de a tyúk átlagosan csak 4,5 kg. A túzok számára fontos a zavartalanság. Mindenevő, nagyobb részt fűfélékkel táplálkozik, de jelentős arányban fogyaszt rovarokat, csigákat, férgeket, különböző magvakat, sőt rágcsálókat vagy kisebb madarakat is. A tojó a földön kisebb mélyedést váj és fűvel béleli ki. Fészekalja 2-3 szürkészöld, barna foltos tojás. A költési ideje 20-28 nap. Fiókái fészekhagyók.

Vadászsólyom

Izland, Norvégia, Svédország, Finnország, Grönland, Kanada, Alaszka és Szibéria sarkvidéki területein él. Európa északi részén 600- 1000 költőpár él. Testhossza 50- 60 cm, testtömege 900- 1900 gramm. Ragadozó: tápláléka madarak, emlősök, kétéltűek, halak és rovarok. Magányosan vagy párban élnek. A fészkük csupasz sziklákra épül. Egy fészekaljban 2–7, legtöbbször 3–4 krémszínű, barnán pöttyözött tojás található. A tojó 30–36 napig kotlik, eközben a hím védelmezi a fészket és táplálja a tojót. A fiatal madarak 46–49 nap után repülnek ki. Magyarországon védett, eszmei értéke 100.000 Ft.

Vetési varjú

Elterjedési területe Eurázsia nagy része. A Kárpát-medencében gyakori fészkelő. A szántásokban a magok elfogyasztásával károkat okoz, de a különböző bogarak, férgek elfogyasztásával hasznot is hajt a mezőgazdaságnak. Facsoportok, ligetek fáin vékony ágakból épült, sárral kitapasztott, csésze alakú fészekbe rakja 4–5 tojását. A fiókák két-három hét után repülnek ki a fészekből.

Vízityúk

Egész Európában megtalálható. A költési szezon kivételével társas lény. Tápláléka növények, bogyók, rovarok és egyéb kistermetű gerinctelenek. Az ivarérettséget egyéves korban éri el. A költési időszak áprilistól augusztusig tart, ebben az időben 2-3 fészekaljat nevel fel a pár. Egy fészekaljban 10 tojás van, ezek vörösesbarnán pettyezett sárgásbarnák. Az öregek mintegy három héten át felváltva melengetik őket. Az előző fészekaljból kikerült madarak segítenek felnevelni az öregeknek a következő fészekaljakat.

Vörös vércse

Otthonosan mozog a levegőben. Gyakran egy helyben lebeg (szitál) zsákmányt kémlelve. Rágcsálókkal, kisebb madarakkal, gyíkokkal valamint nagyméretű rovarokkal, főként bogarakkal és egyenesszárnyúakkal táplálkozik. Általában sebes zuhanás után a földön fogja meg a zsákmányát. Kiemelkedő, magasabb tereptárgyakon pihen. Többnyire varjaknak a fák tetején lévő fészkét foglalja el. Előszeretettel fészkel más madárfajok közelében. Fészekalja 3-8 tojásból áll, melyeken 28-30 napig kotlik. A fiatal madarak szintén 28-30 nap múlva repülnek ki.

Zöld küllő

Óvatos és nem társas madár. A harkályfélék családjába tartozik. Erdei madarak, de élelmüket a mezőn szerzik. Főleg hangyákkal, rovarokkal és magvakkal táplálkoznak. Fészkét a harkályoktól eltérően gyümölcsfákra építik. A pár felváltva kotlik az 5-8 tojáson.