Alvó pele

A nagy pele Európában mindenütt megtalálható. Étrendjének mennyisége és minősége az évszakok szerint változik. Élelme összetevői gyümölcsök, fakéreg, hajtások, mogyoró, gesztenye, bükkmakk, gombák stb. Alkalmilag kisebb zsákmányállatokat is elfogyaszt, gerincteleneket és gerinceseket egyaránt. Alkonyatkor és éjszaka aktív. Nyáron mohából és rostokból készíti fészkét nagy magasságokban lévő faodúban, falmélyedésben vagy föld alatti mélyedésben (60 cm-es mélységig). Hasznosítani tudja a madárfészket is. A vemhesség 30-32 napja után a nőstény egyszer egy évben 2-9 kicsit fial, akik csupaszon és vakon születnek, és 7 hétig szopnak. A pele téli álmot alszik októbertől áprilisig.

Földikutya

Az érintetlen sztyeppék lakója. Mintegy 20 cm hosszú, 140-250 g tömegű állat. Teste hosszúkás, hengeres. Bundája lágy és tömött. Szemei és fülkagylói hiányoznak. A fülek a fej két oldalán elzárható fülnyílásként lelhetőek fel, de a szemeit bőr és szőr takarja, az állat teljesen vak. Egész életét a föld alatt tölti. Lent a sötétben szaglásával, hőmérsékletet érzékelő sörtéi segítségével, és a föld mágneses terének érzékelése révén tájékozódik.

Rágcsáló, növények gumóját, gyökereit fogyasztja. Hatalmas metszőfogai vannak, ezeket használja járatainak kiásásához is. Éjjel, nappal aktív állat. Téli álmot nem alszik, de hideg időben napokig a vackában marad. A nőstény 1-3 utódot hoz a világra. Fokozottan védett

Eszmei értéke: 500.000 Ft

Házi patkány

Eredeti elterjedési területe India, de szinte a világ minden részére behurcolták. Kedveli a magtárakat, padlásokat és a meleg helyeket. Ahol jelentősebb vándorpatkány populáció található, ott megritkul ez a faj. Tipikus testhossza 15-23 centiméter, farka jóval hosszabb a testénél. Hengeres farkán átlagosan 254 pikkelygyűrű van. Minden növényi és állati táplálékot elfogyaszt, amit nem tud megenni azt is megrágja. Évente csak két szaporodási időszaka van. Az átlagos alom 3-10 kölyök. A vemhességi idő 21-23 nap. Az újszülöttek teljesen tehetetlenek, szőrtelenek, a szemük csukott, siketek. Gyorsan fejlődnek, 21-23 napos korukban már önálló életre képesek.

Hód

Kiválóan alkalmazkodott a vízi életmódhoz, élőhelye a fás vízpart. Kitűnően úszik, bundája tömött, selymes és vízhatlan. Kizárólag növényi eredetű táplálékot fogyaszt, lágyszárúakat, leveleket, fakérget. Magyarország hódállománya a 19. század közepére a vadászat miatt kipusztult, de visszatelepítése már megtörtént. A monogám szülők 105–107 napos vemhességet követően együtt gondozzák és táplálják egy-két utódukat. Elválasztásra kb. háromhetes korban kerül sor.

Jávai kancsil

Magányosan vagy kisebb családokban él. Malajziában, Szumátrán, Borneón és Jáva szigetén őshonos. A legkisebb faj a páros ujjú patások családjában. Főként az őserdőket kedveli, de a vízpartok sűrűjében is megfordul. Elsősorban levelekkel, fiatal hajtásokkal táplálkozik, de megeszi a lehullott gyümölcsöket is. Ha veszélyt észlel, megmerevedik és összeesik így tetteti halottnak magát, a veszély elmúltával felpattan és elinal.

Kacsacsőrű emlős

Kelet-Ausztráliában élő, részleges vízi életmódot folytató különös kinézetű tojásrakó emlős. Testtömege 700g és 2400g között van. A víz alól gyűjti a táplálékát: rákokat, vízi rovarokat, kisebb halakat. Kitűnően úszik, élete nagy részét a vízben tölti. Párosodás után a nőstények hosszabb üreget vájnak, és ebben rakják le, majd költik ki a tojásaikat. A kikelt kicsinyeket a nőstények anyatejükkel táplálják, ám a tej nem az emlőbimbóikból jön, hanem a hasi bőrszövet alól szivárog, mint az izzadság. A nőstény 3-4 hónapig gondozza a kicsinyeit, és ha vadászni megy, betemeti a nyílást.

Keleti sün

Közép és kelet-Európában él. Testének hátoldalát szarutüskék fedik. Napnyugta után jön elő rejtekhelyéről, csigákkal, sáskákkal, madarak fiókáival, gyíkokkal és gyümölcsökkel táplálkozik. A nőstény évente kétszer fial. Egy alomban legfeljebb 7 utódja van. A kicsi süniknek lágy tüskéjük van. Téli álmot alszik. Védett, eszmei értéke:10000 forint.

Közönséges vakond

Teljes hossza 15–17 cm. Végtagjai nagyon rövidek. Mellső lábán széles tenyere mindig kifelé és hátrafelé fordul, rövid ujjai bőrhártyával vannak összekötve és erőteljes karmokban végződnek,ezek segítségével készíti föld alatti alagútrendszerét. A hátsó kicsiny lábak ujjai különváltak. Pici szeme teljesen a bundába rejtett. Az apró fülön nincs fülkagyló, van azonban egy kis bőrszegély, amely a hangjárat kinyitására és elzárására szolgál. A fekete, bársonyos szőrzet tömött, rövid és puha. A nőstény karcsúbb, mint a hím, s a fiatal állatok kissé szürkések. A Kárpát-medencében a teljesen sárgásfehér vagy tiszta fehér színű példányok sem ritkák. Teljesen kopasz vakondot is fogtak már. Rovarokkal, férgekkel, csigákkal táplálkozik, de megeszi a járataiba tévedt békát, gyíkot is.

Mókus

A fákon él, kitűnően kúszik és ugrik, a talajon ugrálva jár. A fára csigavonalban mászik fel. Gallyakból készített gömb alakú fészke a fák ágain épül, a belsejét fűszálakkal és mohával béleli. Készleteket gyűjt: lombos és tűlevelű fák magvai, dió, bogyók, gombák, kéreg, rügyek, de nem veti meg az ízeltlábúakat, tojást és madárfiókákat sem. 38 napig vemhes. Évente 1-2 alkalommal ellik, egyenként 2-5 csupasz zárt szemű kölyköt.

Nagy repülőkutya

A repülő kutyák legnagyobb faja. Teste 40 cm hosszú, és szárnyaival 1.5 m-t fog be. Az indiai szigetvilágban, nevezetesen Jáván, Szumátrán, Banda és Timor szigetén honos. Mint családja többi tagjai, a nagy repülő kutya is vagy nagyobb erdőségekben, vagy pedig azokban a gyümölcsfaligetekben tartózkodik, amelyek Jáva minden faluját körülveszik. Tápláléka a legkülönfélébb gyümölcsökből áll, de a rovarokat és az apróbb gerinceseket is üldözi. Éjszaka indul táplálékszerzésre. Emlős, a denevérek rendjéhez tartozik. Évente egyszer ellik májusban vagy júniusban a nőstény egy utódot.

Nyuszt

Kifejezetten erdőlakó, parkokba, kertekbe csak alkalmilag vetődik. Többnyire éjszaka aktív. Kitűnően kúszik fejjel lefele is és ugrik. Napközben mókus- vagy varjúfészekben pihen. Főként apró rágcsálókat és cickányokat zsákmányol, de megfogja az üregi nyulat és a mókust is, madarakat egészen a tyúk nagyságig. Tojást és gyümölcsöt is fogyaszt. Februárban vagy április – augusztus között párzik. A vemhességi idő 2-10 hónap, többnyire 3-5 utód születik, szemeik négyhetes korukban nyílnak ki, 6-8 hétig szopnak, 3 hónaposan önállóak, de őszig anyjukkal maradnak.

Pézsmapocok

Testtömege 900-1800 gramm. Eredeti élőhelye Észak-Amerika. A töltések mentén a sekély vizekben építi odúját. Ehhez kákát, sást és nádat harap le és halmoz fel. Nappal és éjszaka egyaránt tevékeny. Főként vízinövényekkel táplálkozik, de megeszi a kagylót, békát, halat is. A nőstény évente többször is ellik. A vemhesség 25-30 napig tart, ennek végén általában 5-6, de akár 11 utód is jöhet a világra. Az elválasztás 3-4 hét után történik meg. A prémje miatt nagyra becsült.

Ürge

Európában, nyílt rövidfüvű területeken él. 22-24 cm hosszú, karcsú testű, 7 cm farokhosszúságú, 240-340 g testtömegű állat. Szemei nagyok, fülei aprók, bundája hátoldalon sárgásszürke alapszínű, a hasoldalon rozsdasárga, a nyaknál fehér. Gyakran felágaskodik, futás közben pedig rövid farkát égnek emeli. Figyelmeztető hangja éles füttyentés. Veszély esetén villámgyorsan eltűnik földbe ásott járataiban. Talajlakó, nappal aktív állat. Táplálékai fűfélék, magok és rovarok, néha a terményekre is rájár. A járataiba nagy mennyiségű magvat hord pofazacskójában. Emlős, 23-28 napos vemhesség után évi egy alkalommal 2-13 csupasz vak és fogatlan kölyköt fial. A hím a párzást követően már nem foglalkozik fajtársaival és területet sem véd. Magyarországon száma jelentősen lecsökkent. Nagyjából 5 évig élhet.

Vándorpatkány

A vándorpatkány elsősorban a hajók közvetítésével terjedt el az egész világon. Nagyszerűen úszik és ügyesen kúszik. Főleg a csatornarendszerekben, az épületek közvetlen közelében, földlyukakban él. Fészkét közvetlenül az épület alatt, védett helyen alakítja ki, de gyakran telepszik meg kész üregben, amelyet kibővít. A vándorpatkány testhossza 20-28 centiméter, farka 17-23 centiméter és 160-205 gyűrűből áll, testtömege 250-580 gramm. Szőrének színe a hátoldalon barnás, sárgásszürke, a hasán és a lábán fehéres. Előfordulnak majdnem fekete színezetű példányok is. Mindenevő, rágcsáló. Metszőfogainak elülső oldalán egy narancsszínű, különösen kemény réteg van, amely arra szolgál, hogy a fogak ferdén kopjanak le. Igen szapora faj. Nagyon korán, 8 hetes korukban ivaréretté válnak. A patkányok peteérési ciklusa rövid, mindössze 5 nap. A vemhességi idő 21-23 nap, az átlagos alomméret 9-11 kölyök. Az újszülött patkányok teljesen tehetetlenek – csupaszok, süketek, szemrésük zárt – de rohamosan fejlődnek. Évente hat-nyolcszor is fial egy nőstény.