Bevezetés

Szent-Györgyi Albert a 20. századi magyar orvostudomány és biokémia egyik legjelentősebb alakja, életét, munkásságát számos kötet és lexikon dolgozta már fel. 1893. szeptember 16-án született Budapesten, középiskolai tanulmányait a Lónyai utcai református gimnáziumban végezte, majd a budapesti tudományegyetemen folytatta, ahol 1917-ben orvosi oklevelet szerzett. Az első világháborúban medikusként vett részt, de megsebesült, és hamarosan leszerelték. Ezután külföldön, többek között Pozsonyban, Prágában, Berlinben, Leidenben, Groningenben folytatott tanulmányokat, a biológia, az élettan, a gyógyszertan, a bakteriológia, később a fizikai-kémia terén. Ezt követően a Cambridge-i egyetem biokémiai tanszékén megszerezte második doktorátusát, majd egy évig az Egyesült Államokban dolgozott. Klebelsberg Kunó kultuszminiszter hívására hazajött, és 1931-től 1945-ig a szegedi tudományegyetem orvosi vegyészeti intézetének professzora, 1945 és 1947 között a budapesti tudományegyetem orvos karának biokémia professzora volt. Szent-Györgyi Albert az 1930-as években sikeresen izolálta a C-vitamint, majd néhány évvel később a P-vitamint. Kutatásaival jelentős szerepet játszott a citrát-kör (citromsavciklus) felfedezésében. Munkásságát 1937-ben orvosi és élettani Nobel-díjjal ismerték el. Szent-Györgyi Albert az egyetlen magyar tudós, aki magyarországi tudományos tevékenységéért kapta ezt a magas kitüntetést.

Magyarországon tudományos munkásságát 1937-ben Corvin-koszorúval ismerték el. 1935-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1938-ban rendes tagjává választották. 1945 januárjában Szent-Györgyi elnökségével alakult meg a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság, amely később Magyar-Szovjet Baráti Társaság néven működött. A háború befejezése után hozzálátott az Akadémia újjászervezéséhez, de munkája kudarcba fulladt a konzervatív akadémikusok ellenállása miatt. 1947 végén, barátja, Zilahy Lajos letartóztatása után elhagyta az országot, és a Boston melletti Woods Hole-ban telepedett le. Tudományos munkásságát 1962-ig az Egyesült Államok Izomkutató Tudományos Intézetében, majd a Darthmouth-i Egyetemen folytatta. Kapcsolatait Magyarországgal mindig is fenntartotta, az 1960-as évektől rendszeresen hazalátogatott. 1986. október 22-én hunyt el a Massachusetts állambeli Woods Hole-ban. 1987-ben a Szegedi Orvostudományi Egyetem felvette nevét.

E forrásközlés a hazájától távol élő Nobel-díjas tudós, az idős kutató mélyebb, emberibb világára derít sajátos irányból fényt. Az Egyesült Államokban élő világhírű professzor és a fiatal kisújszállási gimnáziumi tanár közötti, közel négy évtizeddel ezelőtti, s most első ízben megjelentetett levelezés az emberségesség, a jövőért felelősséget érző etikus gondolkodás, illetve a tehetséggondozás és a hazaszeretet számos szép példáját villantja fel. A kötetben megjelenő, s Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez kötődő dokumentumok Szent-
Györgyi Albert értékrendjéről, szemléletmódjáról is vallanak. A Kádár-rendszer sajátos feltételei között zajló többéves levelezés nemcsak történeti értékű kordokumentum, hanem az emberi nagyság, a felelős tudományos gondolkodás és az ifjúság számára történő példaadás is.

Folytatás (PDF fájl letöltése)