(1867. Beregújfalu – 1903. Kisújszállás)
Az a tudós és nagy pedagógus egyéniség, aki a diák Móricz Zsigmond számára a példakép volt, éppen hires íróvá lett unokaöccse által, a Légy jó mindhalálig és a Forr a bor Isaák Gézájaként él az utókor emlékezetében.
Pedig Pallagi Gyula munkássága önmagában is megérdemli figyelmünket. Ahogy Czine Mihály írja: „alakjánál érdemes kissé időzni: egyike volt a századforduló elporladó nagy tehetségeinek.” Rövid életútja tele van alig leküzdhető nehézségekkel. Édesapja pap volt, de korai halála a gyermeke tanittatását lehetetlenné tette. Ki tudja, mi lesz a tehetséges Gyulából, ha nővérének a férje, Móricz Bálint nem intézkedik sorsáról. Neki köszönheti s utána a debreceni kollégium tanárainak, hogy képessségeit kibontakoztatva később a budapesti egyetemen fizika- mennyiségtan szakon diplomát és 1895-ben doktori címet szerez. Az egyetem elvégzése után professzora, Eötvös Loránd maga mellé akarta venni, de a felajánlott egyetemi tanársegédi állást anyagi okokból nem fogadhatta el.
Családja iránti kötelességtudattól vezérelve lemondott a közvetlenül előtte álló tudományos karrierről , helyette a vidéki tanárságot választotta. Igy került 1893-ban a kisújszállási gimnáziumba, ahol 1896-ban igazgatóvá választották. Ebben a választásban kifejeződik az a megbecsülés és tisztelet, amelyet a fiatal tanár széleskörű műveltségével, nagy tudományos felkészültségével rövid idő alatt kivívott magának. Németül, angolul, franciául beszél, latinul verseket ír a maga gyönyörüségére, s oroszul is tanulni kezd, mert „meggyőződése, hogy a századfordulón már nem lehet művelt magyar egy szláv nyelv ismerete nélkül.”
Tehetsége s a tudományos körökkel fennálló korábbi kapcsolatai révén vidéki elszigeteltsége ellenére is hamarosan kitör az ismeretlenségből. De egy ujjonnan szervezett főgimnázium s egy sok problémával küzdő népes család gondja mind az ő vállára nehezedett. Az iskolavezetés, s a szinte kötelező társadalmi élet mellett csak nehezen tudott a tudományos munkára időt szakitani. A túlfeszitett munka rohamosan aláásta egészségét, s az alattomos betegség hirtelen, még fiatalon szakította ki családja s az őt igen nagyrabecsülő kollégák köréből.
Még igy is jelentős művek őrzik a nevét. Természettudományos jellegű cikkeit a Mathematikai és Physikai Lapok, a Budapesti Szemle s az Uránia közli a következő időrendi sorrendben: Megjegyzések a quadratikus alakok elméletéhez, Helmholcz, Rajzok a természet köréből, A természettudományos megismerés alapjai, Az energiáról, A matematikáról, Megjegyzések az energiatörvény filozófiájához.
1899-ben a minisztérium elfogadja és kiadja Matematikai és physikai földrajz a gymnázium III.o. számára irott tankönyvét. Komoly fejtegetése a Fourier-sorok összetartásának kritériumairól a gimnáziumi értesitőben jelent meg. Valószinüleg szándékában állt a tanulmányának kibővitése s tudományos fórumra juttatása, de mint annyi más műve,ez is sikert igérő kezdeményezés maradt csupán. Pedagógiai tanulmányai is főként a gimnázium évkönyveinek nivóját emelik, mint pl: Mit tanultak száz évvel ezelőtt vagy az ennél igényesebb A gyermeki lélek cimű irása. A Tiszántúli Tanártestület 1898-i évkönyvében jelent meg A psichológia legközelebbi feladatai a pedagógiában cimü tanulmánya, amely már problémafelvetésével is azt mutatja, hogy irója az elméletnek, az elvont tudománynak is csak a gyakorlatban realizálva látja értelmét.
Itt felsorolt művei korántsem adnak teljes képet Pallagi Gyula tevékenységéről. Inkább csak munkássága a legjobbak közé emelhette volna, s megsejtetnek valamit széleskörű érdeklődéséből és átlagon felüli műveltségéről.
Móricz Zsigmond a Forr a Bor Isaák Gézájában a szeretett és tisztelt nagybácsi tiszta emberségét, s az igazgatót és a matematikatanárt is megörökiti. Nagyváradon egy 1901-ben érettségizett tanitványa mondta: kisújszállási diákéveinek egyik legszebb emléke 99 évesen is Pallagi Gyula néhány elismerő szava, tanitványa egyik példamegoldásának eredetiségéről.
